Hirdetmény aratással kapcsolatos tüzek megelőzéséről (letölthető meghívó a bejegyzés alján) - Aktuális

2018.06.01

HIRDETMÉNY

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vezetője - Aros László tű. alezredes – az aratással kapcsolatos tüzek megelőzése érdekében felhívja a figyelmet a felsorolt főbb szabályok betartására!

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzésre vonatkozó szabályok ismerete, betartása, melyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet tartalmaz.

Közös cél a mezőgazdaság területén keletkező tüzek csökkentése, a gazdálkodókkal való közös együttműködés, a gazdálkodók és a hatóság közös együttműködésének elősegítése.

A tavalyi év folyamán a katasztrófavédelem szakemberei ezer helyszínen hatezer gépet ellenőriztek, hogy azok alkalmasak-e a munkálatokra. Ezt a tudatos megelőzési tevékenységet folytatva, az idén is segítő jobbot nyújtanak a hatósági szakemberek, tűzvédelmi szaktanácsadás során hívják fel az üzemeltetők figyelmét a potenciális veszélyekre.

Az aratási munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelmi szaktanácsadás kérhető a 06-45/506-020 telefonszámon, elektronikusan a kisvarda.kir@katved.gov.hu e-mail címen, illetve személyesen ügyfélfogadási időben (H-Cs: 9-15 óráig, P: 9-12 óráig) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (4600 Kisvárda, Mátyás kir. u. 109.).

Tájékoztatom továbbá a lakosságot, hogy Ajak, Anarcs, Balsa, Benk, Buj, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gávavencsellő, Győröcske, Gyulaháza, Ibrány, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Komoró, Lövőpetri, Mándok, Mezőladány, Nagyhalász, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Paszab, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony és Zsurk települések közigazgatási területén az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság:

 Szabolcs Szatmár-Berg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége (4600 Kisvárda, Mátyás kir. u. 109.; e-mail: kisvarda.kir@katved.gov.hu; tel: 06-45/506-020).

A mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok:

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

• A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt (a fentiekben meghatározott tűzoltó készüléket csak abban az esetben lehet készenlétben tartani, amennyiben az erő- és munkagép, valamint egyéb jármű, nem vesz részt közúti közlekedésben; amennyiben az erő-és munkagép, valamint egyéb jármű részt vesz közúti közlekedésben, ott a hirdetmény 3. oldalán foglaltak az irányadóak), amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatét a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
• Az üzemeltető erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és a munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
• A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
• Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
• Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
• Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
• Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
• A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
• A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
• Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek műszaki ellenőrzése során az alábbiakat kell vizsgálni:

1. Az erő-, és munkagépen, egyéb járművön készenlétben tartott tűzoltó készülék rögzítettsége, töltetének és tűzoltási teljesítményének megfelelősége, időszakos karbantartásának elvégzése, szerelvényeinek épsége, nyomásmérő órájának működési zónába mutatása,
2. szikracsapó (lapát) készenlétben tartása,
3. kipufogó-vezeték és szikratörő megfelelő műszaki állapota,
4. arató-, cséplőgép és magasfeszültségű villamos vezeték közelében dolgozó erő- és munkagép, egyéb jármű esetén hajlékony földelő vezeték megléte, megfelelősége,
5. arató-, cséplőgép esetén, motolla, külső, belső terelő, terménycsiga, behúzó ujjak, szalmarázó láda, töreklazító, szalmaszecskázó állapota,
6. akkumulátor védőburkolata, rögzítettsége, akkumulátorsarúk állapota,
7.  az erő- és munkagép, egyéb jármű motorikus részének, és elektromos rendszerének állapota,
8. erőátviteli berendezések, ékszíjak, műszaki állapota,
9.  hidrolatikus rendszerrel szerelt erő- és munkagép, egyéb jármű hidrolatikai rendszerének állapota,
10. üzemanyag-olajellátó rendszer műszaki állapota,
11. üzemanyag-olajellátó rendszerből üzemanyag és olajfolyás, csepegés vizsgálata,
12. folyadék tartályok záró sapkáinak megléte, tömítettsége,
13. az erő-, munkagép, egyéb jármű általános műszaki állapota,
14. indításpróba,
15. füstpróba,
16. fékpróba,
17. világító berendezések próbája,
18. a jármű műszaki vizsgájának érvényessége.

Közúti közlekedésben résztvevő tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen készenlétben tartott tűzoltó készülékek:

Közúti közlekedésben résztvevő tehergépkocsin, mezőgazdasági vonatatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege:

• meghaladja a 3 500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg: 1 db legalább 6 kg-os,
• meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz oltására.

Az aratásra vonatkozó tűzvédelmi szabályok:

• A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
• A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
• Gabonatáblán dohányozni még a járművel, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
• Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni, a dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Szérűre, rostnövénytárolóra, kazalra vonatkozó tűzvédelmi szabályok:

• A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

1. robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
2. egyéb építményektől legalább 100 méter,
3. vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
4. közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
5. nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

• Az állattartó telepeken legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
• A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazalé az előző sorban levő két kazal közzé kerüljön.
• A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
• A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
• Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
• A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
• A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki, a sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m² alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai:

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek az egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanezen táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése setén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal is sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőséget ad a tarló égetésére, az alábbi szabályokat be kell tartani:

• Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
• Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
• A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
• A tűzvédelmi hatóság a kérelmez annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
• Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén vagy, ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
• Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
• Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
• Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

1. a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatóak fel; a szalmát égetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
2. a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
3. tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
4. a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

• A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az előző bekezdés szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben tüzet észlel vagy az égetés során a tűz továbbterjed épületekre, egyéb éghető anyagokra azonnal jelezni kell 105-ös vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon a tűzoltóságnak és meg kell kezdeni a tűz oltását.

A tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet alapján:

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

Felhívjuk továbbá a gazdálkodók figyelmét, hogy a nyári betakarítási munkálatok idején a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége illetékességi területén a betakarítási munkák fokozott ellenőrzését fogja végrehajtani.

Ezúton kérjük a gazdálkodókat, hogy a veszélyeztetett időszakban különös figyelmet fordítsanak a tűzmegelőzési szabályok betartására.

Meghívó letölthető itt.

Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal