Üdvözöljük Záhony város
hivatalos weboldalán!

Biztonsági Elemzés Kivonata 2.rész

2.1.4A [DET] típusú szcenárió következményelemzése

DET típusú szcenárió kizárólag a rakodó téren (R_1/4) tud kialakulni, mivel üzemeltető nyilatkozata alapján a sérült árut nem tárolják a telephelyen, így csak a rakodó téren fordulhat elő. A szennyezett, ún. előírástól eltérő ammónium-nitrát alapú műtrágyák robbanásának következményeit az alábbi alapadatok szerint végeztük.

9.sz. táblázat

 

Szcenárióra jellemző adatok

Érték

Robbanásban részt vevő mennyiség

1000 kg

 

TNT egyenérték

330 kg

Levegő hőmérséklete

20°C

Páratartalom

70 %

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt

F

A kibocsátás magassága

0 m

A talajfelszín érdessége

0,1 m

Alap bekövetkezés frekvenciája

10-5 esemény/év

 

Egy esetleges robbanás bekövetkezése esetén az alábbiakban (táblázatosan és ábrán) bemutatott nyomásviszonyok kialakulása várható a telephelyen előforduló minden raktár esetében.

10.sz. táblázat

 

Túlnyomás

Hatás

Zóna sugara

Pa

bar

 

m

1 × 105

1

A zónán belül tartózkodók esetén: tüdőbeszakadása, belső szervek károsodása, halál.

7

2,1×104

0,21

Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta

tartózkodók megsérülhetnek, elhalálozhatnak.

18

1×104

0,10

A zónán túl egészségkárósító hatással nem kell számolni

30

 

 

2.1Dominóhatás elemzés

A dominó hatásvizsgálatot a hazai és nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon hősugárzásra, nyomáshullámra és repeszhatásra vonatkozóan szükséges elvégzni. Dominó hatást kiváltó primer események:

  • tócsatűz
  • fáklyatűz
  • tartálytűz
  • tűz
  • palackrobbanás
  • gőzfelhő robbanás (VCE)
  • kiforrás
  • forrásban lévő folyadék kitáguló gőzeinek robbanása (BLEVE)
  • szilárd anyag robbanása és porrobbanás

2.1.1Külső dominó hatáselemzés

Külső dominó keretében kerül sor annak a vizsgálatára, hogy az üzemet esetlegesen érintő külső hatások súlyos baleseti esemény kiváltására képesek-e. A külső dominóhatás elemzés során az alábbi megállapításokat tehetjük:

 

  • Repülőgép becsapódás: A településnek polgári repülőtere nincsen. H. P. Berg tanulmánya szerint (H. P. Berg (2011): Risk Assessment of aircraft crash onto a nuclear power plant [http://gnedenko-forum.org/Journal/2011/012011/RTA_1_2011-06.pdf]) annak a valószínűsége, hogy repülőgép egy objektumra zuhanjon, átlagosan 10-8-10-9/év az esélye. Az alacsony bekövetkezési valószínűség miatt a továbbiakban nem vesszük figyelembe.

 

  • Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített szabványos, illetve jogszabálynak megfelelően tervezett, kivitelezett és időszakosan felülvizsgált villámvédelmi

 

felfogó hálózat biztosítja.

 

  • Szélsőséges környezeti hatások: Az épületek megfelelő méretezése és kialakítása, valamint a várható súlyos baleseti szcenáriók tulajdonságai alapján bármilyen szélsőséges időjárási körülmény (extrém fagy, extrém szél) nem vagy csak elenyészően kis valószínűséggel okozhat súlyos ipari balesetet.

 

  • Talajsüllyedés: A telep esetében nem jellemző, nem vesszük a továbbiakban figyelembe.

 

  • Földcsuszamlás: A telep esetében nem jellemző, nem vesszük a továbbiakban figyelembe.

 

  • Tűz vagy robbanás a szomszédos üzemben: A telephely szomszédságában található veszélyes létesítmények közül a Transfer-R Kft. adatszolgáltatása alapján lehet számítani dominóhatással. Azonban a dominóhatást okozni képes események nagyságrendileg kisebb valószínűséggel következhetnek be a Transfer-R Kft. telephelyén, így a Kelet-Trans Kft. tárgyi telephelyein megállapított baleseti eseményeket észrevehetően nem módosítják.

 

  • Földrengés: A szeizmológia egyik legfontosabb feladata a földrengés-veszélyeztetettség meghatározása, amely elengedhetetlenül szükséges a földrengéseknek ellenálló szerkezetek, épületek tervezéséhez. A szeizmológiában a veszélyeztetettséget a vízszintes talajgyorsulás maximális értékével szokás definiálni. A Magyarországon is érvényes Eurocode 8 földrengés-biztonsági szabvány annak a gyorsulásértéknek a meghatározását kívánja meg, amelyet 50 év alatt a földrengések által keltett talajgyorsulás 90%-os valószínűséggel nem halad meg. A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration).

 

A BM OKF által rendelkezésünkre bocsátott szeizmikus zónatérkép alapján megállapítható, hogy a telephely a 2. zónában található a szeizmikus besorolás alapján, így a földrengések következményeit jelen Biztonsági jelentésben nem kell bemutatni.

 

  • Áradás: A BM OKF által rendelkezésre bocsátott térkép alapján a telephely árvíz veszélyeztetett területen fekszik (a Tiszától mintegy 1600 méterre található). Azonban manapság az árvíz által fenyegetett területek az előrejelzéseknek köszönhetően idejében fel tudnak készülni a szükséges védekezésekre, így üzemeltető is gondoskodik a telephelyén található veszélyes anyagok elszállításáról.
 

2.1.2Belső dominóhatás elemzés

A következményelemzés alapján vizsgálni szükséges, hogy a bekövetkezett primer esemény okozhat-e olyan hatást, amely a vizsgált üzem környezetében súlyos baleset kialakulásához vezethet.

 

  • Hőhatás és Lökéshullám: A raktárakban megfolyósodó műtrágyák robbanása kiválthatja az adott raktár vonatkozásában a RAKT_TŰZ szcenáriót. Mindez fordítva is igaz, egy erőteljes füstöléssel járó hőbomlás esetén nem kizárható egy helyi robbanás bekövetkezése.
  • Repeszhatás: A vizsgált telephelyen repeszhatással járó esemény kialakulása nem valószínű, következésképpen dominóhatás keretében a repeszhatást vizsgálni nem szükséges.

 

2.2A természeti környezet veszélyeztetettsége

Az alábbi fejezetben a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7. pontja alapján előírtak szerint, a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságát vizsgáljuk.

 

A Kelet-Trans Kft. MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási rendszerrel rendelkezik, azaz a Kelet-Trans Kft. kiemelt feladatának tartja a környezet magas fokú védelmét, esetleges baleseti események során a károk mérséklését.

 

A telephelyen közepes mennyiségben található környezetre veszélyes anyag (gázolaj), amely kapcsán esetleges környezet károsításról beszélhetünk. A gázolajjal kapcsolatosan az alábbi megállapításokat tehetjük:

  • normál üzem esetén a természeti környezeti elemek számára nem jelentenek veszélyforrást.
  • a gázolaj edényzetből való kiszabadulása esetén a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése, károsodása a veszélyes anyagokat tároló tartály körül kialakított kármentőnek köszönhetően elvi alapon kizárható.
  • a gázolaj töltő vezetékrendszerből történő kiszabadulása igen alacsony valószínűségű (<1E- 8/év), mivel a vezetékekben nincs állandó jelleggel veszélyes anyag, csupán a tankolások/töltések során. Ugyanakkor megjegyeznénk, hogy tankolás/töltés során a jármű beton kármentő tálcában áll, így a környezet károsítása elvi alapon itt is kizárható.
  • amennyiben a gázolaj elfolyása a kármentő téren kívül, használat közben történne, úgy felitatásáról (homokkal), összegyűjtéséről (lapát) és a hulladéktárolóba történő biztonságos elhelyezéséről (hordó) az anyagot használó személy azonnal gondoskodik.

 

A fentiek alapján a gázolajjal való elszennyeződést elvi alapon kizárjuk.

 

A műtrágyák általánosságban a környezetbe kerülve szennyezhetik a talajt, felszín alatti vizeket és felszíni vizeket egyaránt. A természeti környezet veszélyeztetettségének természete teljesen eltér a humán sérülési és mortalitási kockázatoktól. Az egyes természeti közegekben a szennyező anyagok terjedésének ideje nagyon nagymértékben eltér. A terjedési idő alapjaiban határozza meg a védekezés lehetőségeit is. Jelen esetben a nem kívánt hatásokat a leggyorsabban a levegő közvetíti. A levegő a havária bekövetkeztét követően akár néhány másodpercen belül is fatális hatásokat közvetíthet. A hatások maguk rendszerint levegő közvetített eseményeknél nem elkerülhetőek, legfeljebb a következmények mérsékelhetőek.

 

A talaj és a talajvíz a felszíni víznél több (legkevesebb három, de akár tíz) nagyságrenddel is lassabban közvetíti a nem kívánt hatásokat. A talaj és a talajvíz közegekben megvalósuló lassú terjedési sebességek miatt az ezeket a természeti közegeket érintő események nem tartoznak a SEVESO rendelt hatálya alá.

 

Hatások közvetítése szempontjából lényegesen lassabb lefolyású eseményeket okozhat a felszíni élő vizekbe kikerülő szennyeződés. A felszíni vizek elszennyezése elsősorban a vízi élővilágra nézve jár fatális következményekkel. A felszíni vizek elszennyezése történhet közvetlenül vagy közvetve. Közvetlen elszennyezést okozhat, ha valamely az üzem területén kiömlő anyag közvetlenül felszíni vízbe folyhat. Ez a szcenárió a tárolt anyag jellegéből fakadóan (granulátum) nem fordulhat elő, illetve kikerülés esetén az anyag még a talajba kerülés előtt maradéktalanul összegyűjthető. Mindezek alapján a felszíni vizek közvetlen elszennyeződése kizárható. A felszíni vizek szennyezésének másik – közvetett – lehetősége a csatornarendszeren, illetve csapadékvízgyűjtő rendszeren keresztüli szennyezés. A Kelet-Trans Kft. záhonyi telephelyével kapcsolatosan az alábbi szennyezési lehetőségekkel számolhatunk:

  • Havária helyzetben (tűz, robbanás, kritikus mértékű beázás) megfolyósodott, vagy az

 

oltóvízzel keveredő és abban oldódó, műtrágyával szennyezett víz nagy mennyiségben történő kikerülése.

 

2.2.1Szennyezőanyag kerülése a szennyvíz elvezető csatornarendszerbe

Speciális esetben az előbb említett havária esemény során előfordulhat a szociális szennyvizek gyűjtésére szolgáló szennyvízakna elszennyeződése. Mivel a rendszer zárt kialakítású innen szennyvizek természetes befogadóba történő kikerülése nem lehetséges. Az aknából a víz eltávolítása kizárólag szippantás útján lehetséges.

 

2.2.2Szennyezőanyag kerülése a szikkasztó árokba

Az említett havária esemény során, nagyobb kikerülő mennyiség esetén a felszíni elfolyások miatt a szikkasztó árok elszennyeződésének lehetősége fennáll. A kikerülés következményeinek csökkentésére a rendszeresített havária készlet elemeit kell felhasználni, illetve további fizikai gátak létesítésével kell elkerülni a szennyezett víz, szikkasztó árokba történő bekerülést. Megjegyezzük viszont, hogy a szikkasztó árok nincs közvetlen kapcsolatban semmilyen természetes élővízzel, így a szennyezés jól lokalizálhatóan a telephelyen belül marad; gyors kárelhárítással (pl.: talajcsere) a kialakult veszélyeztetés nagymértékben csökkenthető. A mielőbbi kárelhárítás elvégzését erre szakosodott Kft. akár 24 órán belül meg tudja kezdeni.

 

Üzemeltető jelen szakanyag keretein belül nyilatkozza, hogy nagy mennyiségű műtrágya kikerülése és vízzel való keveredése esetén folyamatosan nyomon követi a szennyezett víz terjedését és a legrövidebb időn belül intézkedik a kárelhárítás megkezdéséről, mely az alábbi technológiai folyamatok jelentik:

  • Azonnal fizikai gát építése a terjedés megakadályozása érdekében:
    • A kárelhárítási anyagok és eszközök (lapát, homok, seprű) és kézi munkaerő igénybevételével.
    • Ha van rá lehetőség munkagép igénybevételével a fizikai gát megerősítése (földgát, földtakarás felitatás céljából, stb.)
  • Azonnali, és soron kívüli, azaz a Környezetvédelmi hatóságnak csak utólag bejelentés köteles kárelhárítás elvégeztetése arra jogosult szakcéggel (elsősorban talajcsere).

 

Mivel a szikkasztó árok a telephelyen belül található így a telephelyen túl nyúló szennyező hatások csak az azonnali intézkedések elmulasztása esetén, de akkor is hosszabb időtávban várható (Mivel a földtani közegben a szennyezés terjedése lelassul). Természeti környezetet veszélyeztető szennyezés tehát csak úgy történhet, hogy egyszerre történik súlyos ipari baleset és emberi mulasztás (a védelmi intézkedések végre nem hajtása). A fentiek alapján tehát biztosítottak azok a technológiai feltételek, melyek „garantálják a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását.” Az erre vonatkozó technológiai szabályzók, belső utasítások a Belső védelmi terv részért képezik.

 

A fentiek alapján biztosított a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtése, illetve a mentesítést és/vagy ártalmatlanítást a fent leírtak szerint kell végrehajtani.

 

Az üzemeltető minden természeti környezetet érintő balesetei eseményt köteles az illetékes vízügyi igazgatóság felé bejelenteni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a szennyeződést először lokalizálja, majd felszámolja.

 

A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7 c) bekezdése szerinti kárelhárításhoz szükséges anyagi-technikai és személyi feltételek a Kelet-Trans Kft.-nél adottak. A Belső

 

védelmi terv vonatkozó fejezeteiben a kárelhárításhoz szükséges anyagi-technikai eszközök részletezésre kerültek.

 

A kárelhárításhoz szükséges személyi feltételeket szintén a Belső védelmi terv szabályozza. A Belső védelmi tervben meghatározott súlyos baleseti események kapcsán végrehajtandó azonnali kárelhárítási beavatkozások mindegyike tartalmazza a veszélyes anyagok környezetbe kerülő mennyiségének korlátozására foganatosított, a fentiekben is részletezett intézkedéseket. A fenti rendelet 7. mellékletének 1.7 d) pontjában előírt terv szerinti rendszeres gyakoroltatás a mindenkori éves szinten esedékes Belső védelmi terv gyakorlattal egy időben kerül végrehajtásra, azaz:

 

A lehetséges környezetvédelmi következmények mérséklése érdekében a katasztrófavédelmi gyakorlatoknak ki kell terjednie a havária elhárító készletek, veszélyes anyag kikerülés szempontjából szakszerű használatának gyakorlására, továbbá a fentiekben megfogalmazott védelmi intézkedések megtételére.

 

  1. A   súlyos   balesetek   hatásai   elleni   védekezéssel    kapcsolatos

     feladatok                                                                                                 

3.1A veszélyhelyzeti vezetés létesítményei

A Kelet-Trans 2000 Kft. záhonyi telephelyén bekövetkező veszélyhelyzet esetére a Veszélyhelyzeti vezetés központja az irodaépületben került kijelölésre. Ezen helyszín alkalmas a helyzetértékeléséhez és a döntések előkészítéséhez, illetve a szükséges technikai infrastruktúra is rendelkezésre áll.

3.2A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere

Munkaidőben kialakuló vészhelyzet esetén az észlelő haladéktalanul értesíti a környezetét, a létesítményben tartózkodókat szóban és/vagy a kézi jelzésadó használatával, valamint értesíti a raktárvezetőt. A továbbiakban a raktárvezető feladata értesíteni az ügyvezető igazgatót. Éjszaka a biztonsági szolgálat embere értesíti a raktárvezetőt illetve az ügyvezető igazgatót.

3.3Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere

Az üzemi dolgozók riasztására és veszélyhelyzeti tájékoztatására elsősorban az üzem területén kiépített hangjelző rendszer alkalmazható. A riasztás automatikusan az üzemi érzékelők jelére vagy az üzemi kézi jelzésadók (tűz- vagy vészjelzők) jelére aktiválódik.

3.4A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei

Tűz esetén az automatikus jelző- és riasztórendszer, illetve a személyzet riasztja a Tűzoltóságot. A raktárvezető és/vagy a portaszolgálat feladata a külső beavatkozók riasztása. Akadályoztatása esetén az észlelő személy köteles a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot értesíteni a 105 telefonszámon. A riasztás vezetékes vagy mobil telefonon történik.

3.5Távérzékelő rendszerek

Az I. telephely Új tárházában automatikus jelző- és riasztórendszer van kiépítve, mely tűz esetén jelez a helyi tűzoltóságra. A riasztással párhuzamosan a helyszínen fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a telephelyen lévőket (munkaidőben a Kelet-Trans 2000 Kft. alkalmazottait, azon kívül a biztonsági szolgálat emberét). Ezen kívül a telephelyen kézi jelzésadók is rendelkezésre állnak.

3.6A helyzetértékelést és döntés-előkészítést támogató informatikai rendszerek

A Kelet-Trans 2000 Kft. záhonyi telephelyén napi rendszerességgel frissítik a készletlistát, mely információt szolgáltat az egyes raktárakban található veszélyes anyagokról. Egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a raktárépületben tárolt anyagok pontos mennyiségéről és helyéről a naprakész készletlistán kívül a raktárvezető, valamint az ügyvezető igazgató adhat információt.

3.7A belső beavatkozó szervek egyéni védőeszközei

Általánosan megállapítható, hogy a munkavédelmi előírásoknak megfelelő, az adott feladatok biztonságos elvégzéséhez szükséges eszközök a munkavállalók részére kiosztásra kerültek.

 

Vészhelyzet esetén amennyiben emberi beavatkozásra is szükség van a mentés során, akkor alkalmazásba kell helyezni az egyéni védőeszközöket és a kárelhárításhoz szükséges eszközöket.

 

3.8A belső beavatkozó szervek rendszeresített szaktechnikai eszközei

Az alábbiakban összegezzük a telephely beavatkozó és segítségnyújtó eszközkészletét:

 

3.9A védekezésbe bevonható külső erők és eszközeik

Az észlelést követően azonnal meg kell kezdeni a szükséges riasztásokat és meg kell kezdeni a kárelhárítás megszervezését. A rendelkezésére álló adatok és információk alapján, szükség esetén, a helyszínen jelenlévő legmagasabb beosztású vezető kezdeményezi a hatóságok riasztását a külső védelmi tervben foglaltak végrehajtásának céljából.

 

A súlyos balesetek felszámolására külső erőként a területileg illetékes hatóságok az érintettetek. A bevont szervezetek az alaprendeltetésükből adódóan rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, eszközökkel és felszerelésekkel, a súlyos balesetekkel kapcsolatos kárelhárítási feladatok kezelésére.

11. sz. táblázat

 

Megnevezés

Elérhetőség

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Tel.: +36 42 594 609

Fax: +36 42 404 425

E-mail: szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi

Kirendeltség

Tel.: +36 45 420 420

Fax: +36 45 420 420

E-mail: kisvarda.kir@katved.gov.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Záhony Katasztrófavédelmi Őrs

105

+36 45 425 164

 

 

 

112

Országos Mentőszolgálat

Záhony Mentőállomás

104

+36 45 712 537

Záhonyi Rendőrkapitányság

107

+36 45 425 011

Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi

Igazgatóság

+36 42 502 200